| ||||||||
![]() | Bögözről rövidenBögöz Udvarhelyszék egyik legrégebbi települése. Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re. Gróf Teleki József 1799-ben a faluról ezeket írta: "lakják szabad székelyek és jobbágyak ezek B. Korda most Groff Toldalaghi és veresegyházi Borsaiak szolgálo emberei.120 házból áll." (Úti jegyzések.1937. 27). Neve a magyar bő és köz szavakból származik, mások szerint a felgyülemlő sok vízpáráról a bő gőz nevet kapta, vagy besenyő eredetű a neve. Első lakói a 11. században a határvédelmet biztosító besenyők lehettek, akik a 12. században a székelyek között elmagyarosodtak. A Nagy-Küküllő völgyében a Segesvár-Székelyudvarhely főút mellett fekszik. Gótikus református temploma XII. századi eredetű, a XV. században bővítették. Falfestményei a XIV. században készültek. Az Utolsó Ítélet képsorában székely rovásírást találtak. Színmagyar falu, 1025 lakosából csak 15 román van. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Területe ősidők óta lakott. Bögöz határában sok régészeti ásatást végeztek: pattintott kőpengéket, nyílhegyeket, agyagedény töredékeket, valamint a Kr.u. 2. századból származó leleteket tártak fel. Nevét az ismeretlenségből a 14. századból fennmaradt szép csúcsíves temploma emelte ki, amely Udvarhely vidékének egyik legértékesebb építészeti emléke. Bögöz 9 falu igazgatási központja (Agyagfalva, Béta, Betfalva, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros, Vágás). Lakossága 1992-ben 5.836 fő volt, melyből 27 román, 5.801 magyar, 8 cigány). Testvértelepülése a dunántúli Somogyudvarhely. A falu központi fekvésének köszönhetően székelyföldi csillagtúrák kiindulópontjaként rendkívül ajánlott. Látnivalók:
| |||||||
Magyar | Romana | English | Deutsch |