Bögözről röviden

Bögöz Udvarhelyszék egyik legrégebbi települése.

Bögöz (románul Mugeni, németül Begesen) a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.
Vasútállomása a falu központjában van. Északra Vágás közelíthető meg (18-as községi úton 5,5 km). Délre Székelyderzsbe vezet a mezei út a Bögözi-patak mentén és a Csákány-gerincen át (6 km). Nyugat felé Agyagfalva 4 km, Décsfalva 5 km.

Gróf Teleki József 1799-ben a faluról ezeket írta: "lakják szabad székelyek és jobbágyak ezek B. Korda most Groff Toldalaghi és veresegyházi Borsaiak szolgálo emberei.120 házból áll." (Úti jegyzések.1937. 27).

Neve a magyar bő és köz szavakból származik, mások szerint a felgyülemlő sok vízpáráról a bő gőz nevet kapta, vagy besenyő eredetű a neve.
Első fennmaradt írásos említései 1333: Bugus, 1334: Buguz.
A név eredetére több lehetséges magyarázat van: Bőköz, magyar, Bügüz, besenyő, ótörök.

Első lakói a 11. században a határvédelmet biztosító besenyők lehettek, akik a 12. században a székelyek között elmagyarosodtak.

A Nagy-Küküllő völgyében a Segesvár-Székelyudvarhely főút mellett fekszik. Gótikus református temploma XII. századi eredetű, a XV. században bővítették. Falfestményei a XIV. században készültek. Az Utolsó Ítélet képsorában székely rovásírást találtak.

Színmagyar falu, 1025 lakosából csak 15 román van. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Területe ősidők óta lakott. Bögöz határában sok régészeti ásatást végeztek: pattintott kőpengéket, nyílhegyeket, agyagedény töredékeket, valamint a Kr.u. 2. századból származó leleteket tártak fel.

Nevét az ismeretlenségből a 14. századból fennmaradt szép csúcsíves temploma emelte ki, amely Udvarhely vidékének egyik legértékesebb építészeti emléke. 

Bögöz 9 falu igazgatási központja (Agyagfalva, Béta, Betfalva, Décsfalva, Mátisfalva, Székelydobó, Székelymagyaros, Vágás).

Lakossága 1992-ben 5.836 fő volt, melyből 27 román, 5.801 magyar, 8 cigány).

Testvértelepülése a dunántúli Somogyudvarhely.

A falu központi fekvésének köszönhetően székelyföldi csillagtúrák kiindulópontjaként rendkívül ajánlott.

Látnivalók:

• A falunak 12. századi eredetű, a 15. században bővített 13.-14. századi falfestményekkel és festett, 1724-ben készült kazettás famennyezettel díszített református temploma van. Tornyát 1842-ben magasították. 14. századi freskóit 1865-ben fedezték fel a mészréteg alatt. 1930-ban rovásírásos szöveget találtak az Utolsó Ítélet képsorában.
• A templomtól 500 m-re keletre egykor kápolna állott, melynek nyomai ma is láthatók.
• A falunak katolikus temploma is van.