Homoródalmásról röviden

Homoródalmás az egykori Udvarhelyszék második legnépesebb faluja.

Székelyudvarhelytől 23 km-re délkeletre a Kis-Homoród völgyében fekszik. A Hargitától dél felé nyúló Kis-Homoród völgyében fekszik, északról és nyugatról fenyőkoszorúzta hegyek tövében.

Gróf Teleki József 1799-ben ezeket írja Almásról: "igen szép és nagy unitárius falu; melly az Vargyas és Homoród vizei közt van". Homoródalmás a magas domb és hegyvidék határvonalán fekszik a Dél-Hargita magas platóvidékétől az Erdélyi medence jellegzetes dombvidékéig, 22 km hosszúságban és 5-8 km szélességben, ÉK-DNY irányban.

Területe 11250 hektár, amely művelési ágak szerinti mintegy 3600 hektár erdőt, 3250 hektár legelőt, 2800 hektár kaszálót és csupán 800 hektár szántóterületet foglal magába. Neve alapján egykor vadalmában gazdag terület lehetett.

A falu hét kis községből: Almás, Benczőfalva, Czikefalva, Kakod, Varjas, Ipacs és Benes falvakból alakult ki valószínűleg már a 13. század elején.

A faluról az első írásos emlék az 1333-1334. évi pápai tizedjegyzékben maradtak fenn. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1527 lakosából 1 román kivételével mind magyarok voltak.

Lakói a népi foglalkozások mesterei voltak. A népi díszítőművészet, famegmunkálás, bútorfestés, szövés, hímzés, posztókészítés és ványolás, szekeresség terén tűntek ki. Gazdasági életében fontos szerepet játszott a földművelés és állattenyésztés mellett a mészégetés. Udvarhelyszék leghíresebb mészégetői voltak az almásiak. Ezenkívül jelentős volt az erdőkitermelés, a sajt- és túrókészítés. Az almási túró egykor igen keresett élelmiszer volt a környező városok piacain.

A turistákat vonzza a Vargyas-patak szurdokvölgye és a nevezetes almási barlangok. A tájvédelmi körzet területe 800 hektár. 1980-ban nyilvánították védetté és a homoródalmási Tanács kezelésében van. Szabadon látogatható. A különböző magasságokban elhelyezkedő barlangok közül legismertebb az Orbán Balázsról elnevezett 1527 m összjáratú főbarlang. A barlang-nyílással szemben az Erős szakadékos oldalában egy magányos sziklaszál emelkedik: a Csala-tornya. A monda szerint tatárjáráskor Csala vezér onnan figyelte a tatársereg mozdulatait. A szurdokvölgy látnivalói közé tartozik a Vargyas patak vizének közel 1 km hosszú földalatti útja. A Vargyas szurdokvölgy közelében látható Tatársánc ahhoz a védelmi vonalhoz tartozik, amely a Szent László korabeli Magyar Királyság keleti határait - gyepűit - védte az úz és kun betörésekkel szemben. E gyepűvonalhoz tartoznak a falu felett őrködő Várhegy tetején fekvő egykori Almás-vára romjai is. A Tatársánc mellett láthatóak a Tatárkápolnának nevezett Árpádkori templom romjai.

A téli sportok kedvelőinek egy 300 m hosszú, sípálya áll rendelkezésére. A nyáron idelátogatók kirándulhatnak a Vargyas szurdokvölgyében, amely ritka természeti jelenségekben bővelkedik.

A Vargyas szurdokvölgy az Almási barlangrendszerrel mintegy 800 hektáros területe természetvédelmi, tájvédelmi körzet.

Látnivalók

• A Vargyas-szurdoktól keletre a Kőmező területén románkori kápolna romjai láthatók, a kápolna valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, falait 1930-ban magasították, de az építés abbamaradt. Orbán Balázs az egykori Varjas falu templomát látta benne.

• Unitárius temploma 1786 és 1793 között épült késő barokk stílusban, 15. századi templomát 1693-ban bontották le a második templom építésekor, melyet 1789-ben bontottak le, a falutól délnyugatra állott. * A régi templom dombján Orbán Balázs szerint a középkori Cike falu állott.

• Római katolikus temploma 1892-ben épült.

• 1902-ben épített görög katolikus templomát 1938-ban lebontották, hogy újat építsenek, de az építés 1940-ben abbamaradt.

• A falutól keletre fekszik a Vargyas-patak festői szurdokvölgye, ahol számos barlang is található. A legnagyobb, 1500 m hosszú barlang Orbán Balázs nevét viseli. A barlang az ősember lakóhelye, később a falu lakóinak erődített menedékhelye volt.

• A falutól nyugatra emelkedő Várhegyen földsáncok nyomai látszanak.

Források:
- Kisgyörgy Zoltán – Dénes István: A homoródalmási Orbán Balázs barlang
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
- Kisgyörgy Zoltán: A Vargyas-patak szurdokvölgye és Barlangvilága In: Cseke Péter – Hála József szerk.: A Homoród füzes Partján. Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről

Márton Emese fotói:

Csender Gyula fotói: