udv-hsz hsz-csik
2017-05-27
Szombat
Hella napja

Min: 18
Max: 20
Min: 4
Max: 7

Lövétéről röviden

Lövéte Szekelyföld egyik legszebb vidékén, Hargita megye délnyugati-részén, Székelyudvarhely és Csíkszereda között, a szentegyházi elterőtől 8 km-re, Székelyudvarhelytől 20 km-re fekszik.

A Kis-Homoród mente legnépesebb települese. Apró, néhány házból álló irtvány településekből sűrűsödött össze vendégszerető nagyközséggé. Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.

1332-ben Lueche néven a pápai tizedjegyzékben szerepel egy plébánia. Orbán Balázs a Székelyföld leírása című művében arra hajlott, hogy ezt Lövétével azonosítsa, azon az alapon, hogy a szomszéd Homoródalmás mellett van bejegyezve, és ami még valószínűbbé teszi: Szent Lőrinc-kápolna vagy templom állott a településtől fennebb a Lövéte pataka völgyében, ahová még a XVIII. században is jártak búcsúsok. Onnan költözött le Lövéte egy része. Lövéte ugyanis 6 faluból olvadt össze: Lőrincfalva, Gábosháza, Telekfalva, Sófalva, Lázfalva és Lövéte. Orbán Balázs szerint egy pestisjárvány pusztítása után költöztek össze a megmaradt lakók Lövéte mai helyére. 1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.

Magas házai, szűk, kanyargós utcái, borvízforrásai,színes népviselete, hímes szottesei, építészeti és néprajzi hagyományai alapján egyike Székelyföld legérdekesebb falvainak. Itt az ősi székely népi építeszet nyomai még mindig fellelhetők. Jellemző emeletes kőházai a szűk völgy adta építkezési lehetőségekhez igazodtak, kanyargós utcái a patak kanyargó medrét követik. Ez a látványa és érdekessége is a településnek.

Ezt a települést is cserbenhagyta a bánya és a reményt adó vasüzem. A község része a Somkő háta, a Cifra bükk (1012 m), a Suvadás-tető (943 m) és a Kakukk-hegy (936 m) ölelésében kialakult Kiruj-hegy (851 m) alatti, 49 portát számláló szórványtelep központja, Kirujfürdő. Az egykori fürdő létesítményeit iskolatábornak használják, de az utóbbi három évtized alatt több magánüdülő is épült a telep területén.

Lövéte község határa a megye turisztikai zónáinak szerves része. Nemcsak a táj lenyűgöző szépsége, sajátos klímája, az üdülésre alkalmas helyek, a nádasszéki gyógyfürdő, a község sajátos népi építészete, vagy a több mint 15 borvízforrás vonzza ide a turistákat, hanem az a hagyományos vendégszeretet is, amely a község székely-magyar lakosságát határainkon kívül is ismertté tette.

Lövéte és környéke az év bármely szakában, egész esztendőn át kiválóan alkalmas turizmusra, minden évszaknak megvan itt a maga varázsa és szépsége.

Látnivalók:

  • A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Nyugati homlokzatú templomhajóból, szentélyből és sekrestyéből áll. Kerítése 1842-ben készült. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius falvak vannak.
  • A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
  • A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
  • A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kotornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobában vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatóak. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható.
  • Milleniumi emlékmű: a templom kerítése mellett 2001-ben a falunapok alkalmával avatták fel a szentegyházi Bodó Levente szobrászművész alkotását. Mellette áll a világháborús hősök emlékműve.

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch