udv-hsz hsz-csik
2017-09-26
Kedd
Jusztina napja

Min: 20
Max: 24
Min: 8
Max: 10

Oroszhegyről röviden

A falu Székelyudvarhelytől 20 km-re északra az Orhegy déli lábánál a Bosnyák- és a Balé-patakok völgyében fekszik. Diafalával (vagy Diafalva) együtt az egykori Udvarhelyszék legmagasabban fekvő települése.

Határának fele 625-800 m magasságban, fekszik, míg a vulkáni fennsíkon elterülő határrész magassága eléri az 1000-1025 métert.

Nevét az ómagyar urit (= hegyi út) főnév alapján (amely olyan hely, ahova utat kellett vágni), vagy első szláv telepeseiről kaphatta. A falut 1333-ban Uriczhegy néven említik először. Az Orhegy melletti Deskő-hágó közelében találhatók Mákvár csekély maradványai. A vár az ásatások eredményeképpen a korai bronzkorból származik. Az egykori Udvarhelyszék egyik legnépesebb települése. Első temploma a ma Diafalvának nevezett részen volt, 1670-ben bontották le. 1910-ben 2129 magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Ma hét falu közigazgatási központja. Oroszhegy község lakossága 1992-ben 3.886 fő volt. A községközpont lakossága 1.833 fő. Tipikus hegyaljai település, Hargita megye egyik legnagyobb erdőbirtokosa. Híres volt a lótenyésztésről és nagy vadjairól, meg a szilváról. Erős szilvapálinkája tette ismertté egész Udvarhelyszéken.

A falu közvetlen környékének legmagasabb csúcsa a Lázhegy vagy Deskő (1009 m). Innen jó kilátás kínálkozik Udvarhelyszék dombvidéki falvaira. A falu határában az agyagos-márgás kőzetekre sok helyen konglomerátum és homok települt. A falu északi határa - a Láz - már a vulkáni törmelékes kőzetek birodalma Az itt elterülő hegyvidéki lápok, kisebb mélyedések jellegzetes nedvességkedvelő növényekkel jeleskednek. Tavasszal a fűnemű növénytársulás jellegzetes növénye a nárcisz, a helyiek elnevezése szerint a kankódi.

Oroszhegy a középkorban tiszta katolikus falu volt. A reformáció évtizedeiben több változáson megy keresztül. 1600 körül a falu népe egy időre reformátussá válik, de 1630 körül már ismét a katolikus hiten van. 1748-tól újra anyaegyház és azóta is csak katolikus egyháza és temploma van. A havas aljánál települt Oroszhegy szerény jövedelmű középkori plébániáját az 1334. évi pápai tizedjegyzék említi először. Első temploma a falunak abban a részében állott, amelyet a helyiek Diafalvának neveznek. Római katolikus temploma a falu központjában épült fel 1764-70 között. Ez sorrendben a harmadik templom. Építtetője Oroszhegyi Tamási György oroszhegyi születésű olvasó-kanonok volt, aki közadakozásból összegyűlt pénzt használta erre a célra. Az új templom azért épült, mert az előző szűknek bizonyult. Mária Terézia ad erre engedélyt 1765-ben. Az egykori barokk főoltárképet, mely Mária mennybemene­telét ábrázolja, ma a plébánián őrzik. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján katolikus búcsú van a faluban.

Fotó: Szakáts Géza

 
Keresés a honlapon:
Magyar | Romana | English | Deutsch